Fűtés Üzletház Bt.
A vákumcsöves napkollektor


A vákumcsöves napkollektor felépítése

Minden egyes vákumos cső két darab üvegcsőből áll. A külső cső rendkívül erős, átlátszó bórszilikát üvegből készül, amely zápor idején képes ellenállni a 25 mm átmérőjű jégdaraboknak is. A belső cső szintén bórszilikát üvegből készül, de egy speciális szelektív bevonattal (Al-N/Al) készül, ami kiváló fény- és hőelnyelő, illetve minimális fény- és hővisszaverő tulajdonságokkal bír. A csövek végét összeolvasztják, a közöttük lévő levegőt pedig kiszippantják, ezáltal vákum keletkezik.

Mire jó a vákum?
A külső és a belső cső közötti légteret kiürítik, ami azt jelenti, hogy ebben a térben alig marad levegő. Ha Ön már használt üveggel bélelt termoszt, tudhatja, hogy a vákum kitűnő hőszigetelő. Ez azért fontos, mert ha egyszer a vákumos cső elnyelte a napból érkező hőt, nem áll szándékunkban elveszíteni azt! A vákum segítségünkre lesz ebben, hiszen olyan jól szigetel, hogy a cső belsejében lehet akár 150 °C, a külső cső akkor is hideg, ha megérintjük. Ez azt jelenti, hogy a vákumcsöves kollektorok hideg időben is működnek, míg a síkkollektorok ilyenkor, a hőveszteség miatt, gyengén teljesítenek.

A két üvegréteg között lévő vákum megtartása érdekében egy báriumgyűrűt használnak (mint a televíziócsövekben).
A gyártási folyamat során ezt a gyűrűt magas hőmérsékletnek teszik ki, aminek eredményeként a vákumos csövek aljára vékony réteg báriumbevonat kerül. A báriumréteg aktívan elnyeli a hőtárolás és működés során, a csőben keletkező CO, CO2, N2, O2, H2O és H2 gázkibocsátást, így őrizvén meg a vákumot. Emellett, a báriumréteg tisztán láthatóan mutatja is a vákum állapotát. Az ezüstszínű báriumréteg fehérré változik, ha a vákum megszűnik. Ezáltal könnyen megállapítható, hogy egy cső jó vagy rossz állapotban van-e.

A fűtéscsövek

A fűtéscső belseje is légüres, majdnem olyan, mint a vákumos cső. Ezúttal azonban nem a hőszigetelés, hanem sokkal inkább a belül lévő folyadék halmazállapotának megváltoztatása a cél. A fűtéscső belsejében ugyanis kis mennyiségű tiszta víz és egy kis speciális adalékanyag található. Tengerszint magasságban a víz 100 °C-on forr, de egy hegy tetején a forráshőmérséklet 100 °C alatt van. Ez a légnyomáskülönbségnek tudható be. A fenti elvre alapozva, a fűtéscsövek légmentessé tételével, tehát a légnyomás csökkentésével, ugyanazt az eredményt érhetjük el, azaz alacsonyabb forráshőmérsékletet. Az napkollektor fűtéscsöveiben a forráspont mindössze 30 °C. Tehát, amikor a fűtéscső hőmérséklete meghaladta a 30 °C-ot, a víz elpárolog. A keletkezett pára gyorsan felszáll a fűtéscső felső részébe, ami a hőátadást biztosítja. Amint a kondenzátorból (felső részből) továbbjut a hő, a pára folyadékká (vízzé) alakul és visszafolyik a fűtéscső aljára, hogy a folyamat újra kezdődhessen.


Vákumcsöves napkollektor méretek és műszaki adatok

A vákum cső átmérője általában 58mm és 1800mm hosszú vannak ettől eltérő /pl.47 x 1500 cső/ ami nem annyira praktikus mivel közel ugyan az az ára de jóval kevesebb a teljesítménye. A 70 mm átmérővel rendelkező 1700-1900 mm hosszú heat pipe csövek viszont még jóval drágábbak.

Műszaki adatok:
58/1800A
10
58/1800A
15
58/1800A
18
58/1800A
20
58/1800A
24
58/1800A
30
Cső átmérő/hossz (mm) 58/1800
Kollektor (cső) darab: 10 15 18 20 24 30
Kollektor méretek (mm): 900X2000 1300X2000 1600X2000 1750X2000 2100X2000 2550X2000
Kollektor felület (m2): 1,46 2,2 2,6 2,92 3,5 4,4
Tömeg (kg): 31 47 56 62 75 94
Teljesítmény (l/nap): 80 120 144 175 200 260




Copyright © Fűtés Üzletház Bt.
Készítette: Szűcs Gábor